Gyűrűk...

... és bocsánat kérés, mert az jár a képekért. Az úgy volt, hogy keresztfiammal fényképeztünk megint, és elfelejtettem átvinni az előkészített szép kis damasztszalvétákat, amilyenre ráhúzva olyan szép gyűrűs fényképeket láttam. Náluk pedig hirtelen csak kimosható zsepit találtunk ebben a műfajban :-)) No azt már mégsem, próbálkoztunk lepedővel is, végül bátran felhúztam őket oda, ahova eredetileg valók! Utána jól levagdostam a képeket, hogy a lényeg látsszon csak. Nem vagyok elégedett az eredménnyel, de: 1. annyira meg akartam mutatni, hogy gyűrűim is vannak, 2. szent ígéretet teszek, hogy lesznek szebb képek, és akkor lecserélem ezeket. És végül is nem a gyűrűk tehetnek a dologról, akkor meg miért ne mutatnám meg őket :-))