2011. szeptember 29., csütörtök

(Türkiz)kék mese XVII. fejezet - Az Eldák iránytűje



Kezdetben volt Ilúvatar, az Egyetlen. Az Ő gondolatai öltöttek szellemalakot az Idők kezdetén, s együtt formálták a Nagy Muzsika akkordjait: e dallamokra teremtették a Föld királyságát.

A harmadik dallamra ébredtek az Elsőszülöttek, akik magukat Tündének - szóval szólónak - nevezik, mivel nekik adatott meg először a beszéd öröme. A Földre szállt, őket köszöntő szellemeket pedig elnevezték Valáknak és Maiáknak. Ám a teremtés gondolata mellett ott a rombolás, a fény mellett az árnyék - így jutott le a Földre Morgoth, a Világ fekete ellensége, akinek valódi nevét még a tündék sem ejtik ki, oly szörnyű hatalma van. Minden gonoszság, minden pusztítás eredete ő. A tündék - a szépség, a tudás és bölcsesség éltetői és terjesztői - oly sok szenvedést és bánatot éltek meg miatta, hogy a Valák, köztük is Oromé hívására sokan nekivágtak az útnak Nyugatra, Halhatatlanföldre. A hívó szónak engedelmeskedő tündék nevezik magukat Eldáknak.

Halhatatlanföldet halandó lények útvonalán megközelíteni nem lehet. Az Eldák, mikor Oromé hívását egyre hangosabban hallják, szívüket betölti a vágy Halhatatlanföld után, nekivágnak az Útnak. A Teremtő Muzsika dallamaira vándorolnak, s minden holdtöltekor megjelenik a nyugati égbolton Oromeia, az Eldák iránytűje. Kilenc nap körül kering kilenc hold, körülöttük számtalan hullócsillag szórja fényét. A legfényesebb csillag amerre lehullik, arra folytatják útjukat a következő holdtöltéig. Mikor pedig Eresseia, Halhatatlanföld már közel, az Iránytű kilenc napja kékes fényben felragyog, közülük leszáll Oromé, s elvezeti a fáradt szívű vándorokat a halhatatlanok közé. Ott a virágok örökké nyílnak, a Muzsika örökkön szól, a láb megpihen, a szív nyugalmat talál.



Az Eldák iránytűjét hoztam el ma, világítson fényesen és mutasson utat az éjszakában!
Szép estét, hazatérőset, megnyugvósat :)

Minta: Ewa csodálatos medálja, az Elda. Hát, a név kötelez ugye, mikor megpillantottam, nem volt kérdés, hogy mese lesz belőle :) Éva, már sokszor megírtam: nincs elég szavam, hogy megköszönjem a csodákat amikkel elhalmozol minket gyöngyösöket. Fogadd hát a mesét, talán átadom vele, milyen sokat jelentenek nekem az alkotásaid. Swarim ugyan nem volt itthon illő színben, három millis teklát még nem is láttam, de ez nem tartott vissza egy percig sem, remélem nem bánod :)

U.I. - Ilúvatar, a Valák, az Eldák, Oromé, mind-mind "léteznek", Oromeia saját kitalálás :)

2011. szeptember 25., vasárnap

(Türkiz)kék mese XVI. fejezet - a Fehér Fa gyümölcse



Az idők kezdetének is a kezdetén, mikor nem volt még árny sem sötétség, sarjadzott Szép Nimloth, a Teremtés fája. Törzse fehér volt mint az ártatlan új élet, levelei ezüstösen csillogtak az Első Hajnalon. Az emberek első nagy Királyságának, Númenornak bukása után Elendil fia Isildúr nagy áldozatok árán szerezte meg a Gonosz által elpusztított Nimloth egy gyümölcsét, és elhozta Középföldére. Minas Anor fehér tornyai alatt ültette el a gyümölcs magját. A Fehér Fa lett Gondor hatalmának, gazdagságának, a királyi vér folytonosságának jelképe. Ám gyümölcsöt igen ritkán terem, ezért középföldei szem azt nem is láthatta.

Alázatos tollforgató szolgátok sasszárnyon repült sok-sok nappalon és éjjelen át a Tengerhez, ahol Númenor romjai a mélyben pihennek. Alábukott a sötét mélységbe, és felhozta onnan a Titkos Krónikát, amely Nimloth történetét tartalmazza. Abban pedig ez olvasható: "A Fehér Fa gyümölcse száz színben ragyog: benne látod az évszakok zöldjét-aranyát-bronzát-ezüstjét, az élet örök körtáncát. Kerek, mint a végleten világ, csillog mint a Nap, a Hold és a Csillagok. Ha megpillantod, begyógyulnak sebeid, elmúlik fáradtságod, megvidámodik lelked, bátorsággal telik meg szíved."



A Fehér Fa gyümölcsét hoztam el ma, vidámodjon lelketek, bátorodjon szívetek! Szép hetet, élvezzétek az élet körtáncának aranyló őszi fordulóját :)

Minta: Maya csodálatos Indian Summer bogyója, köszönöm szépen Maya! Na ennek megint története van, mert aki szemfüles, bizony észreveszi, hogy csak részben Indian Summer! Becsszóra, nem azért fűzök meg majdnem mindent másképp, mert különcködni akarok, az áldott szép élet szól bele mindig! Most az elméletileg 20mm átmérőjű fagolyóm volt kisebb, úgyhogy a két végén muszáj voltam változtatni. Már nem is ígérem meg, hogy megfűzöm rendesen is, ki tudja, legközelebb mi jön közbe :) Köszönöm ismét Nóri, hogy megfűzted, és ihletet adtál!

2011. szeptember 21., szerda

(Türkiz)Kék(-zöld) mese XV. fejezet - Szüret Bortelkén



A megyei hobbitokról tudnivaló, hogy a Borbuggyanon - azaz a Megye-határon - túl élő népségeket amolyan habókos fajtának tartották, akik nem elég, hogy képesek a Megyén kívül élni, de olyan bolondságokat művelnek, mint az Öregerdőben kódorgás, halászás, és horribile dictu! még csónakba is szállnak - azokat a billenékeny, borulékony alkalmatosságokat pedig nem rendes hobbitnak találták ki, azt mindenki tudhatja, akit anya szült.

Az év egyetlen időszaka, amikor a megyeiek nemhogy hajlandók a szomszédos Bakföldére látogatni, de ki nem hagynák az alkalmat, az őszi szüret és az új bor ideje.

Borbak Trufiádok, a Gyűrű Szövetségének tagja, Bakfölde ura, Az Északi Királyság kormányzója idején már sok-sok hobbitöltőn át virágzott a bakföldei szőlőtermelés. Trufa uram aztán olyan mulatságokat rendezett minden áldott-szép őszön, hogy nemcsak a Megyéből, de még Bríből is sereglettek a hobbitok (félretéve az év többi 11 hónapjában hangoztatott nézetüket, miszerint rendes hobbit csak sört iszik). Hatalmas kádakban taposták a mézillatú szőlőt, folyt az édes must, szólt az ének, a nyársakon sült a malac, csirke, a kemencében pirult a fehér cipó. Három éjjel, három nap tartott a mulatság, eszem-iszom, ami hobbit-mértékkel nem is olyan hosszú, de nemritkán megesett, hogy a posta- és futárszolgálat hobbitjai még október végére sem végeztek az utolsó messzi földről jött hobbitok hazafuvarozásával.

Egyszer még a bakacsin-erdei tündék is ellátogattak a bakföldei szüreti mulatságra. A bortelki múzeumban a mai napig őriznek egy drágakövekből és ásványokból készült szőlőfürtöt, melyet maga Fehér Eleia, Bakacsin-Erdő hercegnője készített.

Ezt a szőlőfürtöt hoztam nektek ma, meséljen langymeleg őszről, édes mustról, aranyló borról. Szép estét kívánok, muskotályost, méhzümmögőst :)



Minta: Ande Lilia bogyója - hát, majdnem :) Az úgy volt, hogy drága blogbarátom Norono fűzött egy lélegzet-elállítóan szép Liliát, és én is nagyon akartam egyet. Meg is fűztem az alap háromnegyedét, mikor rájöttem, hogy a szép gyöngyök amiket cseppnek hittem, valójában fánkok, csak addig a zacskóban pihentek, és eszük ágában sem volt engem felvilágosítani! De akkor már nem volt megállás, a cseppek helyett teklákat rittyentettem bele, így lett a gyönyörű bogyóból kajla szőlőfürt :) Amúgy is több sebből vérzik, de nem baj, mert szeretem, és majd fűzök igazi Liliát is!

2011. szeptember 16., péntek

Ma nincs mese...



... mert ma eredményt hirdetek :) Mesés játékomra 44-en jelentkeztetek, mesés szám, ugyi? Köszönöm, hogy jöttetek, és köszönöm a mesés hozzászólásotokat, úgy örültem mindnek, mint kismajom a farkának :)



A sorsolási bizottság most is két tagú és nyolc lábú volt: Lüszi és Morisz a két spani - ki-ki a saját alvózugában persze, onnan viszont jól megfigyeltek mindent, és rendben találták a sorsolás menetét.

A Random.org úgy találta, hogy a 4-es szám ma nagy jelentőséggel bír: a 4. számú játékost sorsolta ki, aki a kommentek beérkezésének időrendjében számolva - márpedig a sorsolási bizottsággal egyetértve így számoltam - Amy's :)) Hűha, messzire fog repülni az én kicsi medálom! Amy, beszéljük meg, melyik medál, milyen lánccal utazzon Kanadába :) Örülök nagyon, hogy játszottunk, gyertek máskor is, játék nélkül is! Mese az lesz, amíg nagyon meg nem unjátok :)



Szép estét, játékosat nektek, szülinapi aranygaluskásat nekem! (Mertmivel azt kértem Mamától torta helyett, extra adag vaníliasodóval :))

2011. szeptember 14., szerda

(Türkiz)kék mese XIV. fejezet - Ithilia virága



Ha a nagy Anduin folyón kelet felé hajóztok, még mielőtt az Árnyék-hegység szürke előhegyeihez érnétek, dús növényzetű, ligetekben és selymes füvű rétekben gazdag tájat pillanthattok meg. Ithilia ez, a Nagy Királyság legkeletebbi tartománya. A levegő fűszeres a száz- meg százféle gyógyfűtől. Lankás dombok között cserfes patakok futnak a Nagy Folyó felé. Itt élt és harcolt a Sötétség szolgái ellen egykor Faramir, Gondor kapitánya, a Helytartó fia. Bátor volt a harcban, de életet csak kényszerből vett el. Belelátott az élő teremtmények lelkébe, ám ha ott gonoszságot látott, az nem haragra, hanem szánalomra indította. Karddal, íjjal, szóval, lanttal egyaránt jól bánt.

Miután a Sötétség eloszlott, Elesszár király örökre Faramirnak és utódainak adta Ithiliát fejedelemségül. Itt uralkodott még számos esztendőn át, majd mikor megtért őseihez, itt temették el, fecsegő patak partján, bólogató füzek alatt. A sírján nyíló virágok nappal aranyló-melegen, az éjszakai holdfényben hűvös-zölden fénylenek.



Faramir sírjáról hoztam egy virágot, meséljen nektek Ithilia szelíd tájairól!

Minta: Vezsuzsi Szirom Pedró virága. Ugye, hogy hányféle színben virít, pedig nem is csaltam a fotókkal :) Szép estét, holdfényeset!

2011. szeptember 13., kedd

(Türkiz)kék mese XIII. fejezet - Rohan fehér úrnőjének eljegyzési ajándéka




Harcosok leánya, vitéz hercegnő, Rohan királyának támasza, népének öröme - ő Éowyn, a páncélinges szűz. Fehér mint a dércsípte gondoljrámvirág, sápadt mint a novemberi hajnal.

Pelennor mezején minden elveszni látszott: királyura Éowyn szeme láttára adta vissza lelkét az égieknek; a csatamezőn a Sötétség gonosz követei jeges leheletükkel megdermesztették a leányt. S bár sebeit begyógyította a királylevél főzete, szíve mint fagyott madáré, erőtlenül vert.

Ám Rohan fehér úrnője nem arra ítéltetett, hogy a bánat hideg kolostorában fonnyadjon el. A félelem, aggódás és reménytelenség órájában két lélek egymásra talált Minas Tirith fehér tornyai alatt. Így lett Éowyn, a harcos nemes leány Faramirnak, Gondor kapitányának, Ithilia fejedelmének menyasszonya.



Eljegyzési ajándékul egy türkizkövekkel kivarrott medált kapott Éowyn, amelyben az apró gyöngyök a gondori hegyek mélyének híres rózsaszínben játszó kristályából készültek. Éowyn jegyajándékát hoztam el ma, ha ránéztek, érezni fogjátok, amint szívetek felmelegszik, boldogsággal telik el, akárcsak Éowyné. Szép estét, szívmelengetőt :)

Minta: Vezsuzsi hibrid, a korong befoglalása a Summer Iceflower mintája szerint történt, a körbegolyózás a Bódog minta szerint kezdődött, aztán elkalandoztam :)

U.I. Köszönöm, hogy sokan jelentkeztetek a játékra, aki még nem - péntek estig megteheti!

2011. szeptember 11., vasárnap

Kék mese XII. fejezet - Bombadil Toma kalapdísze *CSAK ERŐS IDEGZETŰ, SZÍNTOLERÁNS BLOGISTÁKNAK!!!*



Ki ő? Senki sem tudja biztosan, még Tolkien apó sem... Ő a legöregebb - a gazda. Emlékszik az első esőcseppre amely a földre hullott, az első búzamezőre. Országa nem az övé, nem birtokol sem fát sem folyót sem mezőt - vigyáz rájuk és azokra a teremtményekre, akik földjein átkelnek. Ha kérdezed, ezt válaszolja: "Bombadilló Toma, vidámság komája, hupi a zekéje, sárga a csizmája. Toma itt a gazda, nem fogod igába: erősebb a dala, sebesebb a lába."

Magas kalapjába minden tavasszal új hattyútollat tűz Toma. Múltkoriban panaszolta, gyakran elhagyja kalapdíszét. Készítettem hát neki egy kis csatot, mellyel jól odaerősítheti a tollat. Saspostával küldtem el, már meg is kapta és a hírek szerint igen vidám kopogós táncot járt örömében :)



Toma gazda kalapdíszét mutatom meg ma, igencsak illik színeiben a hupi zekéhez és a sárga csizmához :) Ha valaha a Borbuggyan folyó és a Sírbuckák között jártok, ne féljetek se buckamanótól, se a csintalan vén Fűzfa Apótól - kiáltsatok nagyot Tomáért, hamarosan ott terem majd és segít a bajban. Adjátok át üdvözletem neki :)

Szép estét, vidám táncosat-dalolósat! És gyertek játszani, péntekig lehet jelentkezni!!

Minta: Ewa kreatív csillaga - köszönöm ismét, imádom, kicsit be is vadultam most a színekkel :))

2011. szeptember 8., csütörtök

(Türkiz)Kék mese folytatása, és játék :)



Nagyon izgulok most, játszottam ugyan PIF-et, maradéktalant, stafétásat, de olyan még nem volt, hogy csak úgy invitáljalak benneteket játszani... Most pediglen ez lesz! Játsszunk, mert az jó, meg csak úgy, ja meg azért is, mert ma van a névnapom :) Szabályok: hát azok nincsenek :) Valahogy add tudtomra, legjobb, ha egy megjegyzést hagysz (hadd tudja mindenki, milyen sokan járnak ide :)), ha szeretnéd valamelyik medált a kettő közül, akiket mindjárt bemutatok.



Sorsolás jövő pénteken, szeptember 16-án, mert akkor van a szülinapom! (És akkor majd eléneklem az Alma együttessel én is, hogy pom-pom-pom-poropopompom, meg hogy mostantól fáj a derekam és hullik a hajam...) Egyetlen kérésem van: ha elviszed valamelyik medált, valamikor ha a kedved olyan lesz, készíts valamit amit egy mese ihletett, vagy amiről eszedbe jut egy mese, és mutasd meg a blogodon, ha van - ha nincs, és jó ötletnek tartod, szívesen bemutatom majd itt. A mese nálam elég tág műfaj, prózás, zenés, verses, írott, íratlan, dalos, szájhagyományos, saját kitalálás, más kitalálása... bármi lehet :) Nem kell továbbvinned a játékot, és felajánlani sorsolásra a mesés alkotásod - ha megteszed, kedves leendő kisorsolt nyertes, örülni fogok nagyon, de nem leszek nagyon szomorú, ha mégsem.



A két ajándék ami közül választani lehet, Vezsuzsi Summer Iceflower medálja kicsit átköltve - igazából annyi a különbség, hogy én golyót tettem középre, és kevesebb a szirom, de a "rücücüzés" ugyanaz. Köszönöm a csodás mintát Zsuzsi, ugye nem baj, hogy picit módosult ?! :) Azért van kettő, hogy legyen egy nagyon visszafogott (a világos mentás delicás) és egy picit megbolondított is - a rózsaszín golyós, aminek a delicái is egészen halvány, finom púder rózsaszínűek. A nyaklánc rész tekintetében rugalmas leszek, megbeszélés szerint.



A két medált két vitéz dalia emlékének ajánlom, akik szintén ikrek: Elrohir és Elladan, Völgyzugoly hercegei, a féltündék urának fiai. Harcos tündék voltak: édesanyjukat, Celebríant az orkok fogságából mentették meg - attól kezdve irgalom nélkül irtották a gonoszt. A Harmadkorban csatlakoztak a dúnadánokhoz, Aragorn népéhez, és segítették a Sötétség elleni harcot egészen a győzelemig. A Negyedkor és az ember uralmának kezdetén Középföldén maradtak, így a halandó létet választották. Őrizni fogom emléketeket!

Nos akkor kedves gyöngyösök, cérnások, fonalasok, gyurmások, üvegesek, fások, polimeresek, játékra fel! Jövő pénteken sorsolás!

2011. szeptember 5., hétfő

Kék mese még többedik fejezet - Vilya



A tündék Három Gyűrűje közül a leghatalmasabb volt - ha méltó kéz viselte, gyógyított, nemes célú küldetésben segítséget adott. A Harmadkorban Elrond őrizte, a féltündék királya, Völgyzugoly ura, a Gyűrű-Tanács vezetője. Szauron bukásával a gyűrű ereje elenyészett, és őrizője magával vitte a Tengerentúlra - ott földi szem számára láthatatlanul pihen, mindaddig amíg a Gonosz egy újabb szolgája erőre nem kap...

A legnagyobb tünde-gyűrűt hoztam el nektek ma, aranya megsötétült az évezredek során, ám a kék kő ma is a régi fénnyel ragyog - vigyázzon rátok utatokon!



U.I. - Hogy Elrondot pont erre a hétre tartogattam, annak oka van, a féltündék urainak lesz még szerepe a héten. Látogassatok meg csütörtökön, addig lakat a számon :)

Minta: egyszerű R.A.W. befoglalás, hármas és négyes csiszoltakkal, kis díszítéssel. A napon úgy ragyog, hogy csak na :)

2011. szeptember 2., péntek

(Türkiz)kék (és zöld) mese sokadik fejezet - A Bakacsin-erdő hercege



Zöldlombfi Legolas, Bakacsin-erdő királyának fia, a szürketündék leszármazottja. Hűséges szövetségese a Gyűrű hordozójának. Szeme messzebbre lát, mint az óidők sas-küldöncei. Lába a földet is alig érinti, mikor szalad. Egyetlen halk szavára a legzabolátlanabb vadló is kezes báránnyá válik. Fáradságot nem ismer; ha valakit szívébe zár, örökkön szereti. Otthona a hatalmas erdő, minden fát, minden egyes fűszálat ismerősként köszönt.

Ám bárakárhány szál köti is Középföldéhez, szíve a Nagy Tengerentúlé. Amikor kedves erdejében egy kis szitakötő megpihen, Halhatatlanföld énekét hozza... "De vár Eressea, Tündehon, ott nem lel soha szem ránk, Ősz sincs, nyár lobog egyre, örökre miénk ez a szent láng!"

Egy ágat hoztam a Bakacsin-erdőből, a levelek az Első Fák őseinek levelei! Szép estét, lomb-susogósat, múltról dalolót :)



Minta: Levelek: Victoriya Katamashvili, MyLovelyBeads.com, szpaszibo! A szitakötő saját agymenés :) Nyakláncot szeretnék a levelekből, de a szélső kettő össze-vissza csuklik-nyeklik, még dolgozom rajtuk.