2012. január 5., csütörtök
Hátezmármeginttürkiz mese XLI. fejezet - Az Aranyerdő éneke
Szép új esztendőt kívánok, barátaim! Remélem, jól teltek az ünnepek; kívánom, hogy dolgos hétköznapjaitokra is jusson egy-egy jó adag meleg, fény. Alig várom, hogy megoszthassam veletek év eleji utazásom élményeit. A Megyében jártam rövid látogatáson, az idei tudósításokhoz témákat gyűjteni.
Kicsi barátaink még pihenték az évbúcsúztató ünnepsorozat fáradalmait, így alkalmam volt nyugalmasakat kóborolni a szelíd dombok között. Esti sétám hosszúra kerekedett, s a csillagok még a Keleti Erdőben gyúltak ki felettem. Alighogy leszállt a sötét, ezüstös fények derengését láttam a fák sűrűjében és szívnek-fülnek kedves énekszót hallottam. Lélegzet-visszafojtva álltam és bámultam a tündéket. Tudtam ugyan, hogy a tünde-út Szürkerévbe, ahonnan a hajók Halhatatlanfölde felé indulnak, a Megyén át vezet, de sosem reméltem, hogy láthatom vonulásukat. Oly kevesen maradtak már, s akik maradtak, szétszéledtek Középfölde-szerte.
A dal - mint a tünde-versek általában - ismeretlen nyelven szólt bár, fülemből fejembe s onnan a szívembe költözött, így elhozhattam nektek a Galadriel és népe által örökre elhagyott lothlórieni erdő magányos énekét. Szívembe így írták be magukat a szavak:
Aranyerdő úrnője! Csillag-asszony, ragyogó!
Méz-arany hajad hol van, a lobogó?
Merre jársz, mely földet érinti lábad?
Aranyerdő fái, halld, sírnak utánad.
Csillagos-homlokú tündeleányok,
Sudár-szép tündék, hol-merre jártok?
Itthagytak, elmentek – utánuk csak
Bús szélhárfa-zene maradt,
S lépteik régi nyomán egy-egy virág:
Hamvas-zölden s méz színében szépellő,
Lórien örök alkonyba borult fái alatt.
Az Aranyerdő virágaiból hoztam el ma nektek egyet, meséljen a szépről, ami elmúlhat a világból, de a szívünkben megőrizhetjük. Szép estét!
***
Minta: Orsi Ellája. Csoda klassz minta, köszönöm nagyon Orsi! Egy kicsit továbbvittem a csiszoltak körbegyöngyölését, de azért felismerhető ugye? Mikor egy mintát meglátok, már osztályozom: ez hobbitos, ez tündés, ez törpös, mágusos... orkosat nem akarok fűzni :) Szóval Ella nekem nagyon tündés, az elhagyatott, szomorú Lothlórien pedig az a rész A gyűrűk ura függelékében, amin a szemem kisírom mindig. Ez indított verselésre is, de a jövőben inkább maradok a prózai tudósításoknál :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ejnye mi ez a kishituseg?? Nagyon szep a versike igazan mondom. A verset olvasva lattam magam elott az erdot :)
VálaszTörlésNagyon szepseges lett a medal!
Megint olyant művelsz, hogy nem tudom eldönteni: az írás vagy az ékszer tetszik jobban. Egyszer ez, egyszer az! De jó is így. Köszönöm, hogy ismét kaptam egy adagot... már elvonási tüneteim voltak:))) Ilyenkor azért előveszem a sajátot:) Az is mindig jóóóóó!
VálaszTörlésGyönyörű! Fantasztikus ékszereket készítesz. Sokat gondolkodtam rajta: Mi történik azokkal az ékszerekkel amelyeket készítesz?
VálaszTörlésElájultam! Gyönyörű!
VálaszTörlésCsodás!!!
VálaszTörlésElképesztően sokoldalú, és tehetséges művész vagy! Örülök, hogy ismerhetlek!
VálaszTörlésGyönyörű a mese, gyönyörű az ékszer! Mindig jó betérni Hozzád:)))
VálaszTörlésHátezmármegint a szívemhez szólt:)
VálaszTörlésGyönyörű! Minden.
Megnézhetnénk a Gyűrűk Urát dvd-n együtt egyszer. Vállalom a zsepi beszerzést:)
A medál is gyönyörű, de a vers!!!! Hihetetlen hogy tudsz írni!! :)
VálaszTörlésVery pretty!!!!!!!
VálaszTörlésHát orkosat ne is csinálj borrrzasztóak :-). A mese a vers elvarázsolt már megint, mint mindig. Kicsit ez most gyógyír volt, máris szebb az este mesével, medállal.
VálaszTörlésGyönyörű munka,és az írás kitűnő!
VálaszTörlésHú, Cimbi!!! Úgy örülök, hogy megfűzted, ráadásul ilyen szépségesre!!! Köszönöm! Hihetetlenül jól bánsz a színekkel és a szavakkal is! Annyira szeretem a meséidet, és ez a vers is csodás! De milyen egy orkos ékszer:-)))
VálaszTörlésAdrikám! Egy meglepivel várlak a blogomban:))!
VálaszTörlésJó kis mese,szép versike!
VálaszTörlésA medál pedig megint meseszép :)
Gyönyörű!
VálaszTörlésMeseszép Adrienn! Mindig elámulok az újabb és újabb szépségeken! Kívánok sok új ihletet még Neked és boldogságot az új évre! Puszillak! Veronika
VálaszTörlésKöszi a mesét, a verset, és a képet erről a gyönyörűségről!
VálaszTörlésMár látom, hogy van egy díjat, de én is szeretnélek megajándékozni vele. Köszönöm a mesét és a szépséges nyakláncot.
VálaszTörlésMeseszep! :)
VálaszTörlésElvarázsoltál az ékszerrel és a mesével egyaránt!
VálaszTörlésJó Hozzád betérni!!!
Nagyon boldog, békés új évet kívánok Neked!!!!!
Ez nagyon szuper!
VálaszTörlés