Kincseim

Örömmel jelentem: vége a fényképezőgép-mizériának, illetve a gépnek nem is volt baja, a töltő egy napon úgy döntött, nem fog szeretni akármiféle elemet. Nem is tudom, hogy képzeltem, majd feltölt bármit amit tölthető ceruzának hívnak... Most hogy kitaláltam kényét-kedvét, ismét tudok fotózni. Sajnos azért fényképész-fenomén nem lett belőlem, csodákat ne várjatok - vagy várjatok, de nagy türelemmel :)

A szép időt sem volt türelmem kivárni, reggel mindjárt felhős időre állítottam be a masinát, ha már Zsuzsi blogbarátomnak köszönhetően ilyen jó kis gépem van, csinálja ő a nehezét. Nagy szeretettel fotóztam decemberi ajándékaimat, remélem ez pótolja a fotós mesterségbeli tudást :)

Az én Timimu barátnőmtől kaptam ezt a csoda csillogós nyakláncot - igazán nem "csak" medál, mert Timi megadta a módját, és szépséges gyöngyláncot kapott, nem úgy mint az én szalagra biggyesztett medáljaim - Karácsonyra. Direkt kísérleti példány, és úgy hívják Szelinari - ez kivételesen nem tündéül van, a történetet itt olvashatjátok. Evhariszto kyría, köszönök mindent! Már gyúrok A gyűrűk ura dvd-szeánszra, nagyon-nagyon sok pézsé kell majd :)



Ha most játékot hirdetnék, vajon kitől van a követező gyönyörű, szerintem mindenki nyertes lenne, mert ki ne ismerné Moonsafari csodálatos kabosonjait? Ágival már nem is tudom mióta levelezünk egy csereberéről, valahogy sikerült megkörnyékeznem, hogy ha fűzök neki peyote virágot, fűz nekem pávaszínű nyakláncot, Ágis kabosonnal. Ez olyan rég volt, hogy már nem is emlékszem a részletekre :) az élet mindig közbeszólt, ám decemberben csöngetett a postás és meghozta az én Moonsafari nyakláncomat! Képzeljétek el, hogy a fotónál ezerszer szebb :) Nagyon köszönöm Ági, imádom. A virág készül, már a hümmedik verziónál tartok, egyszer kész lesz az, amire azt mondom, na ez mehet :)



Mikor rátaláltam Irén blogjára, ha nem írta volna, eszembe nem jutott volna, hogy nem olyan rég fűz. Gyönyörűek a munkái, hibátlan ízléssel választja a mintákat, színeket, és csodálatosan szépen fűz. Ő készítette nekem ezt a karkötőt PIF ajándékul. Gyönyörű munka, a régi nagy kedvenc színeimben, igazi klasszikus darab! Köszönöm Irén kedves, nagyon szeretem, és még a méretet is kérdezés nélkül milliméterre eltaláltad :)



És még nincs ám vége az ajándék kincsek sorának, csak túl lelkesen pufogtattam a gépet, újra kell tölteni az elemeket :))) Mese is jön nemsokára, addig is kis ráhangolódásnak: Enya - Lothlorien. Cicirinek pedig maga Bombadil Toma gazda énekel :)