Pasztell mese LIX. fejezet - Nyárköszöntő helyett Tavaszbúcsúztató

Bár mi emberországiak már rég búcsút integettünk a röpke, lenge, simogató napsugarú Tavasznak, és betessékeltük a nyakpirosító, vért felforraló, mennydörgést sirító Nyarat, no de nem azért ne feledjük, a váltás most volt, bizony épp csak tegnap. De akárhogy is van, a Nyarat köszönteni illik. Nálunk. Mert a Megyében ilyenkor inkább a Tavaszt, a minden hobbit szívének kedves kisasszonyt búcsúztatják. Szomorkodni azért nem szomorkodnak, hiszen a búcsú csak egy röpke esztendőre szól, de azért megadják a módját. Rendbe teszik a portát, kiglancolják az ablakokat, fényesre seprik még a kerti ösvényeket is, hadd libbenjen Tavasz kisasszony lába tiszta földön még utoljára. Este a férfinép összegyűlik a hobbitfalvi Zöld Sárkánygyík fogadóban, koccintással üdvözlik az év legkurtább éjszakáját. Az asszonyok is egybegyűlnek, ilyenkor teszik el az első korai befőtteket, savanyúságot. Az ifjú leányok pedig a helyi csibekörben készítik el ajándékukat az elköszönő Kisasszonynak: hűvös színű virágokat festenek, hímeznek, cérnával, fonállal, üveggyöngyből, kinek mely kézimunka a kedvesebb. Az alkotásokat aztán mind otthagyják a falu tanácsfája alatt.

A nyári napfordulóra virradó reggelen pedig minden fa mely addig nem bontott virágot, a Kisasszony tiszteletére készített virágok élő másával volt telehintve. A 123 éves becskefalvi Pimpóka néni váltig állítja, hogy - álmatlan lévén - ő bizony könnyű lépteket hallott éjszaka, sőt ki is kukkantott az ablakon, és látta elsuhanni Tavasztündért az alig pirkadó égbolt vászna előtt. Egy pillanatra megállt, s mintha intett volna könnyű kezével - viszontlátásra, jövő tavaszig!

A napforduló-éji virágokat hoztam el nektek ma, meséljen az elmúlt illatos napokról, s eljövendő langymeleg éjekről. Szép estét, hűsítőt :)

***

Az agybuggyasztó melegben csakis és kizárólag ezek a kedves hűs színek akartak a tűmre ugrani :) Nincs is velük baj, sőt imádom mindet, de fényképezni nagyon nehéz ezeket a színeket, legalábbis az én tudományommal... Tettem én mindenféle háttérre, változatos fényviszonyok közepette, végül egy Salvador Dalí album egyik oldalán mutatnak igazat :))) Remélem, a Mester nem haragszik meg érte, hogy háttérnek van hasznosítva :)

Minta nem volt, illetve ezt a befoglalást Domján Diától tanultam, köszönöm! A többi az úgy jött, ahogy a gyöngyök ugrottak a tűre. 

Hoztam egy off fotót is, kis fiatal leanderem első idei virága. Azt hiszem, a halvány barack lesz a következő szerelem-színem :)

Mértnelennepontmatürkiz mese LI. fejezet - Szélcsengettyűk

Jön a tavasz, megy a tél… úgy ám barátaim, a középföldei szelek sem hófelhőt kergetnek már – messzi tájakról hozzák a Tavasz ígéretét, bebújnak a barlangokba, odvakba s kifújják a hideget, nótát dudálnak a kéményekben, lerázzák a tavalyi száraz levelek maradékát a fákról. Megtáncoltatják az alvó bokrokat, az udvarokban nagy kupacba hordják az avart.

Kikelet kisasszonynak tehát igen hasznos segítői vannak a nagy készülődésben. S ha netán csendesedik a tánc, arra is van megoldás: a szélcsengettyűk. Tavasz eljövetele havának első napjaiban Megye-szerte megjelennek az üregek ajtói felett a színes, csengő-bongó-csilingelő szélcsengők. A pitymallat előtt kelő hobbitok rendszeresen hallják, amint Kikelet vidám nótát játszik rajtuk, mielőtt tovasuhanna, átadva a terepet a szeleknek. S azok jönnek is, mert igen szeretik a szélcsengettyű-zenét. Néha játékosan pofozgatják a kis szerkentyűket, majd süvítve táncba fognak, s rázzák-húzzák a csengőnótát. Pár nap, s mire kitombolják magukat Szél úrfiak, tiszta kék lesz az ég, az udvarokon nyoma sem marad száraz kórónak, s kezdődhet a Nagy Körtánc következő fordulója, mely mindig ugyanaz, mégis mindig megújít fát-virágot, bokrot, szívet.

A szélcsengettyűkből loptam párat nektek, meséljen a mindig várt, mindig örömet hozó tavaszról. Szép estét, ha odakint feltámad a szél, füleljetek, s meghalljátok a csingilingi csengettyűszót:)

***

Vezsuzsi Fanfan bogyóját fűztem meg - a kicsit rögtön, amint megkaptam a mintát, naná hogy nem volt odavaló szirom gyöngyöm és olyan hosszú spagettim se, de nem bírtam ki, muszáj volt kipróbálni :) Aztán megfűztem rendesen is, de nem és nem bírtam szépen lefotózni, ezért higgyétek el, hogy nagyon édes és szép, és tulipán :) és csengettyűre is hajaz. Köszönöm a mintát Zsuzsi, kedvenc!
(Ja, az első és második fotón ugyanaz a tulipán van, csak egyiket természetes fénynél, másikat lámpánál fényképeztem :))

Türkizkék mese XXXIV. fejezet - Tol Brandir virága

Az Emberkirályok letűnt birodalmának – melyet már csak a regékből ismerünk – határán a Nagy Folyó széles tóba torkollik. Két partján két ősi őrtorony, középen, a tó déli végén, hatalmas sziklafalak szöknek az égig. Ez Tol Brandir szigete, a Tűszikla. Fent a szédítő magasban fák hajladoznak, s úgy tartja a legenda, hogy a fák között csodás, máshol nem látott virágok nőnek. Ám a függőleges sziklafalakat ember soha meg nem mászhatta.

Ember nem… ám ismerek valakit, aki járt a Tol Brandir fellegszaggató csúcsán! Minuial ő, a tünde-leány, kinek lába nyomán virág nő, keze érintésére a fagyott rügy életre kel s virággá bomlik. Minuial vágya az volt, hogy Yavannának a Föld Királynőjének, minden növekvő élet szerelmesének ültessen virágoskertet. E vágyától hajtva, könnyű léptekkel, szelek szárnyán feljutott a Tűszikla csúcsára, s ott a fák között a réteket virágokkal ékítette. Yavanna szívének oly kedves volt a látvány, hogy a csúcson süvítő szeleket énekével megzabolázta, s felhő-otthonából gyakorta lenéz, hogy gyönyörködjék Minuial virágoskertjének szépségében.



Egy kis virágot hoztam ma a Tűszikla csúcsáról - meséljen nektek a szépségről, amit ott is megtalálhatunk, ahol nem várnánk. Szépséges estét mindannyiunknak :)

***

Minta: Ajne Lekra medálját fűztem meg. Megvan a az új kedvenc :) Annyira tetszik a kis virág forma amit a díszítő sorok kiadnak, mikor elkészültem, csak ültem és nézegettem vagy fél órát! Örök hálám Hajni, köszönetképpen Lekráért és a többi csodás mintádért fogadd ezt a mesét, amibe tudtodon kívül bekerültél - Hajnalka ugyanis sinda (tünde) nyelven Minuial. Aki nem hiszi, járjon utána, mondjuk itt :) (És bocsánat, hogy lehagytam egy sort, nincs magatamám, de majd veszek a következőhöz!)

Mostsemkék (dekicsittürkiz) mese XXVI. fejezet - Az Öregerdő virága

Az Öregerdőnek igen rossz híre van a megyebeliek körében: kicsiny hobbitfióka korában Csavardi Samu is számos történetet hallott öreganyjától szitkokat sziszegő fákról, alattomos, az óvatlan vándornak gáncsot vető gyökerekről, kanyargó ösvényekről, melyek a rengeteg legsötétebb mélyére vezetnek, majd hirtelen eltűnnek... huhhh, még a világos, meleg konyhában a kandalló tüzénél is beleborzong az ember - bocsánat: a hobbit!

Sok-sok évvel később Samu bizony saját bőrén tapasztalta meg az Öregerdő gonoszdiságát - de sokszor gondolta útközben, maradt volna Frodó úrfi szép nyugodtan a Zsáklakban, hát kinek hiányzik ennyi fekete gyűlölség! Szerencsére Bombadil Toma gazda kimentette barátainkat a vén csibész Fűzfa-Apó ágai közül, s a megmenekülés örömére sok-sok történetet mesélt nekik arról az időről, mikor a Fák voltak Középfölde urai, övék volt a lélegzés csodája; a Sötétség leszálltáról, a Gonosz szolgáinak gaztetteiről, s hogy azon idő óta az Öregerdő fái gyűlölnek minden lábakon járó-kelő, fejszével sebző, tüzet gyújtó, gyökereket kiásó élőlényt, s hogy azóta bimbót, virágot nem hajtanak. És még egy titkot is elmondott Toma: egy dudorászó kicsiny leányról, ki betévedt az Erdő szélire, s ott elültette kedves virágait. Énekét hallva elcsendesedtek az Öregerdő fái, a vén Fűzfa-Apó ide-oda hajladozott örömében. Azóta a daloskedvű leány virágai az egyetlenek, melyek az Öregerdőben nyílnak, évről évre.




Az Öregerdő virágát hoztam ma, bizonyságul, hogy a sötétben is nyílnak virágok! Szép estét, reményteljeset :)

Minta: Minuetto virága, grazie! Kicsi öreg Lüszi kutyám ápolása, két gyöngyös ajándék-projekt és az egyéb valóvilágbeli dolgok közt most nem volt sok időm, de nem múlhat el hétvége mese nélkül, ugye? Így ezt az egyszerű virágot fűztem meg :)

(Türkiz)kék mese XIV. fejezet - Ithilia virága

Ha a nagy Anduin folyón kelet felé hajóztok, még mielőtt az Árnyék-hegység szürke előhegyeihez érnétek, dús növényzetű, ligetekben és selymes füvű rétekben gazdag tájat pillanthattok meg. Ithilia ez, a Nagy Királyság legkeletebbi tartománya. A levegő fűszeres a száz- meg százféle gyógyfűtől. Lankás dombok között cserfes patakok futnak a Nagy Folyó felé. Itt élt és harcolt a Sötétség szolgái ellen egykor Faramir, Gondor kapitánya, a Helytartó fia. Bátor volt a harcban, de életet csak kényszerből vett el. Belelátott az élő teremtmények lelkébe, ám ha ott gonoszságot látott, az nem haragra, hanem szánalomra indította. Karddal, íjjal, szóval, lanttal egyaránt jól bánt.

Miután a Sötétség eloszlott, Elesszár király örökre Faramirnak és utódainak adta Ithiliát fejedelemségül. Itt uralkodott még számos esztendőn át, majd mikor megtért őseihez, itt temették el, fecsegő patak partján, bólogató füzek alatt. A sírján nyíló virágok nappal aranyló-melegen, az éjszakai holdfényben hűvös-zölden fénylenek.



Faramir sírjáról hoztam egy virágot, meséljen nektek Ithilia szelíd tájairól!

Minta: Vezsuzsi Szirom Pedró virága. Ugye, hogy hányféle színben virít, pedig nem is csaltam a fotókkal :) Szép estét, holdfényeset!

(Türkiz)kék mese XIII. fejezet - Rohan fehér úrnőjének eljegyzési ajándéka

Harcosok leánya, vitéz hercegnő, Rohan királyának támasza, népének öröme - ő Éowyn, a páncélinges szűz. Fehér mint a dércsípte gondoljrámvirág, sápadt mint a novemberi hajnal.

Pelennor mezején minden elveszni látszott: királyura Éowyn szeme láttára adta vissza lelkét az égieknek; a csatamezőn a Sötétség gonosz követei jeges leheletükkel megdermesztették a leányt. S bár sebeit begyógyította a királylevél főzete, szíve mint fagyott madáré, erőtlenül vert.

Ám Rohan fehér úrnője nem arra ítéltetett, hogy a bánat hideg kolostorában fonnyadjon el. A félelem, aggódás és reménytelenség órájában két lélek egymásra talált Minas Tirith fehér tornyai alatt. Így lett Éowyn, a harcos nemes leány Faramirnak, Gondor kapitányának, Ithilia fejedelmének menyasszonya.



Eljegyzési ajándékul egy türkizkövekkel kivarrott medált kapott Éowyn, amelyben az apró gyöngyök a gondori hegyek mélyének híres rózsaszínben játszó kristályából készültek. Éowyn jegyajándékát hoztam el ma, ha ránéztek, érezni fogjátok, amint szívetek felmelegszik, boldogsággal telik el, akárcsak Éowyné. Szép estét, szívmelengetőt :)

Minta: Vezsuzsi hibrid, a korong befoglalása a Summer Iceflower mintája szerint történt, a körbegolyózás a Bódog minta szerint kezdődött, aztán elkalandoztam :)

U.I. Köszönöm, hogy sokan jelentkeztetek a játékra, aki még nem - péntek estig megteheti!

(Türkiz)kék mese VIII. fejezet - Szép Elanor virágoskertje

Szép Elanor - szül. Csavardi, férjezett nevén Zöldhalmi Elanor - Csavardi Samu első gyermekeként a Negyedkor első évében, az Egy Gyűrű megsemmisítésének első évfordulóján látta meg a napvilágot. Az az esztendő a bőség, szépség, egészség ideje volt a Megyében. A gyümölcsfák roskadoztak az aranyló-pirosló érett termés alatt, a búza olyan nagyra és aranyszínűre nőtt, amilyenre még az öreg Csavardi Tata sem emlékezett. A sör olyan édes, egyben üdítően kesernyés volt, hogy még Bríből is csodájára járt a hobbitnép apraja-nagyja - pedig az nagy szó ám, mivel a Pajkos Póniban is kiváló a sör, mióta Gandalf mester megbűvölte. A hobbit-újszülöttek mind szép pirospozsgásak, szőkék, vidámak, egészségesek voltak.



Csavardi uram leánya még közülük is kitűnt göndör aranyhajával, huncut gödröcskéivel, csillagkék szemével. Szépségének híre a királyhoz is eljutott, így lett Elanor Arwen királyné udvarhölgye. Családja megbecsült, fontos hivatalokat kapott. Ám Elanor sosem feledte apja örökét, a kertészkedés iránti szeretetet. Virágoskertjében minden évszakban nyíltak a virágok - mivel Elanor a közös nyelven nap-csillagot jelent, szinte mindegyik csillagot vagy napot formázott, esetleg mindkettőt :)



Elanor kertjéből hoztam egy kis csokrot, leszármazottai szerint mindegyik annak a nevezetesen bőséges évnek magvaiból nőtt! Legyen szép estétek, virágillattól terhes :)



Minta - hát, ezek amolyan saját koholmányok, vagyis benne van oly sok fűzemény emléke, hogy azt felsorolni új blogot kellene nyitnom :)

(Türkiz)kék(-zöld) mese VI. fejezet - Nimrodel virága

Lórien határától nem messze fürge patak szalad vidáman az aranyló fák között. Itt élt időtlen időkkel ezelőtt Nimrodel, az erdőtündék szépe: haja mint a mallornfák arany levele, szemöldökén csillag ragyogott, táncos lépte oly könnyed volt, lába alig érintette a földet, ám nyomában aranylóan csillogó virágok nőttek.



A kis patak ma is őrzi Nimrodel énekét, ha leülsz megpihenni a partján, meghallod a véget nem érő dalt a tündelányról, aki elveszett a sűrű rengetegben - tán ma is ott bolyong valahol, kedvesét szólítva egyre.

Én ültem ott, és elhoztam egy virágot a Nimrodel partjáról, meséljen nektek tündemeséket :) Szép estét, aranylót, virágosat!

Minta: Vezsuzsi Szirom Placid virága, tegnap tanultam Zsuzsi tanfolyamán! Köszönöm nagyon sokszor, imádom, és már fűzöm is a következő "Vezsuzsi-agymenést" :)

U.I. - Sasszeműek figyelem! Kinagyítva látszik egy szál, szerencsére nem damil, hanem egy hosszú szőke hajszál :)

Kék mese 2. fejezet - Parth Galen virága

Ha már mese és sorozat, akkor maradok A gyűrűk uránál. Parth Galen selymes füvű rétjére álmodtam meg ezt a kis virágot. A medál legyen az emlékezés virága: Parth Galennél esett el Gondor hercege Boromir, akit bár megsirattam, mégis az ő története így teljes és tökéletes, mert hősi halála által szabadult a Gyűrű átkos hatalma alól.



Szép napot, virágosat!

U.I. - Esküszöm, könyvtáramban nem csak a Harry Potter és A gyűrűk ura könyvek leledzenek, csak hát a mese mindig is magával ragadott, és jobban is jön a gyöngyfűző ihlet ezekre a történetekre :)

Incifinci flower power újra - és köszönetnyilvánítás / Teeny-weeny flower power and a big thanks!

Ez a kis virág direkt azért készült, hogy megköszönhessem a mintát Holle Randy-nak. Bevallom, sok mintához hozzájutottam már gyöngyös barátok és az internetes keresőmotorok segítségével, de akkor is általában megemlítem a megálmodót, és megköszönöm neki. A flower power esetében viszont nem is tudtam, hogy ki az alkotó :( Egy fotósorozatom volt orosz leírással (aztán kiderítettem persze, hogy a biser.info-ról van), és gyöngyös blogbaráttól kaptam személyi edzést :) Örülök, hogy Holle meglátogatta a blogomat, ezúton köszönöm neki ezt a csuda mintát, amit Vlagyivosztoktól Timbuktuig ismernek és fűznek a peyote-imádók. Vielen dank, Holle!

This teeny-weeny flower power was especially made to say thank you to Holle Randy. Even when I bead using a tutorial which I did not purchase but found on the Internet or received from a beading pal, I usually mention and thank the creator. In this case, I am ashamed to tell you that I did not even know who made the original pattern :( I received a photo-based tuto (later I found out it was copied from a Russian site), and asked for help from a fellow beader. With this little beauty, I would like to express my gratitude to Holle for visiting my blog, and of course for creating this wonderful flower which is known and adored all around the world. Vielen dank, Holle!

Itt vagyok!

No, az április nem az én hónapom, legalábbis blogolás tekintetében :) Pedig fűztem, csak valahogy mostanában a semmitbenemfejezős időszakot élem... Remélem, május az elvégzés, kicsinosítás, no és a szebbnél szebb blogképek ideje lesz!



Egyet azért befejeztem, kedvenc sógornőmnek készítettem születésnapjára incifinci flower power medált, és kis leveles fülbevalót. Kérem szépen, azok a gyöngyök metálosan csillogós világoszöldek, aranyak és ezüstök, nem pedig szürkék - új fényképezőgéppel kísérletezünk (a régi beadta a kulcsot, pont mikor képes voltam önállóan is nézhető fotót készíteni vele :() - még igen kevés sikerrel. Az idő is borús volt mikor fotóztunk, ennyi sikeredett. Élőben szebb ám és tetszik a tulajdonosának, viselje örömmel!

Végül de egyáltalában nem utolsósorban kívánom a legszebbeket, legjobbakat Nektek anyukák, nagymamák, dédikék, és kívánom magamnak, hogy az én anyukám még hatvan éves koromban is pöröljön velem - tudjátok, azok a bizonyos mondatok, amik úgy kezdődnek, hogy "Édes kislányom..." - és akkor jöhet alkalomtól függően a "... hogy nézel ki, veszed le azt a göncöt", "... azt nem úgy kell, add már ide, erre sem vagy képes", "... hányszor mondtam, hogy az óra járásával megegyező irányban kell keverni a krémet" folytatás :) Még sokáig szeretném hallgatni mindezt, Mama!

Timi-bogyó türkizzel és incifinci FP :)

A Krasznás színekben fűztem meg Tímel csudabogyóját - nehogy már elteljen egy hónap bogyó nélkül :) Efhariszto a mintát Timimu, szeretem nagyon! Ezt a türkiz-fehéret Neked ajánlom, ha messziről nézed és erősen hunyorítasz, mintha a görög tengerparton lennél :)



A második fotóra nem vagyok igazán büszke, a feketék - pirosak nagyon nem akartak modellt állni. Megígérem, hogy készítek szebb képeket is, de már nagyon meg akartam mutatni az incifinci flower power virágaimat. A kék, a sárga és a fekete mini verziók, a bugyirózsaszín-babakék és a fehér ezek szerint XXS méretűek. Nagyon vékony cérnával ajánlom csak a fűzését, az ujjaim görcsbe merevedtek, mire végeztem... Az a piros-fekete borzas, na az is XXS, ugyanaz a szemszám mint az incifinciknél, csak 9/0-ás kásával fűzve :) (A kicsikék akkorák, mint egy százas érme.)

Hippie-happy flower power és tsai

Most már egész kompániám van :) Rajtuk kívül fűztem még egy piros-feketét, amit elfelejtettem lefotózni, és készülőben van egy bugyirózsaszín-babakék-ezüstös mini is, nagyjából olyan tempóban, mint a Luca széke: az ezüst gyöngyök amolyan átlátszós-kristályos-csillogósak, és egyszerűen nem látom őket rendesen sem lámpafénynél, sem napfénynél :) Kizárólag az alkonyi órák elején tudom fűzni! Egyszer majd elkészül, ő lesz az én bűnbánó virágom, olyan hosszadalmas és munkás, mint egy jó kis lelkiismeret-takarítás.

Legközelebb igyekszem új mintával előállni, mielőtt nagyon meguntok! Addig is szép tavaszt mindnyájunknak.

Minta: Holle Randy. Thank you, vielen dank!

Most már tényleg tavasz akar lenni :)

Akármerre járok a blogoszférában, szinte minden gyöngycsibe és tyúkocska tavaszi színekbe öltöztette blogját, és szebbnél szebb, ragyogó színekben pompáznak a szezon gyöngyös és egyéb kézműves alkotásai. Olyan jó ez a zsongás, kisimítja a mindennapos kis földcsuszamlások okozta gyűrődéseket, ráncocskákat...

Tavaszi témában jelentkezem én is. Az első mindjárt egy re-make, többszörösen is. Első hóvirágomat már régebben bemutattam. Ez a második igazából a negyedik :) Ismertek, állandóan szómenésem van, ezt is elmesélem: Történt ugyanis, hogy Szilvinek megtetszett a hóvirágom, és kért egyet. Örömömben mindjárt bartert ajánlottam, én kértem tőle egy ilyen szívecskés kulcstartót. A biznisz megköttetett, Szilvi már rég elküldte a szívet, én is nekiláttam. Kicsit lassan ment a fűzés, mert hetekig fájt a balabbik kezemen a hüvelykujjam, és persze balkezes vagyok, úgyhogy a kevésbé suta kezem szinte használhatatlan volt :( Nagy nehezem elkészültem, aztán a postán sikeresen elvesztettük a csomagot (meg még néhány levelet...) E-mail megy, új hóvirág fűz, családtag kéretik feladni, két másik csomaggal együtt. Tegnap hív a barátnőm: Te, milyen édes vagy hogy küldtél nekem egy ilyen cukor hóvirágot :) ?!?!? Hát olyan apróságok nálunk nem számítanak, hogy a három csomag három címre kellene hogy menjen :D E-mail küld, hóvirág fűz, Cimbi s.k. felad postán, árgus szemmel figyelve a postás kislány kezét, nehogy elsuvadjon a harmadik hóvirág! És a boldog végkifejlet: gazdára talált a tavasz kicsi hírnöke, mégpedig célzott és jogos gazdájára! Remélem előcsalogatja neked a tavaszt Szilvi :) A mintát ismét köszönöm Rékának, csak picit nyúltam bele :)



A kokárdának nincs ilyen kalandos története. Mano-nál találtam a prototípusra, köszönöm neki, hogy megengedte a másolást. A damil még lóg belőle, mert kitűző alapra vár.

Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, három kedves gyöngyös lány: Magdi, Erika és Mimmo is megtisztelt azzal, hogy díjat küldött nekem. Köszönöm, nagy örömmel :) Fogadjátok tőlem mindannyian, akik ide jártok és akikhez én járok feltöltődni ihlettel, szépséggel :)

Hóvirág

A kertben már elég régen előbújtak, most kicsit fáznak a hó alatt, de ennél nagyobb telet is túléltek már, nem féltem őket!

A mintát Cheekybeads Rékánál találtam, köszönöm szépen, mint minden mintád, őt is nagyon szeretem!

Kásával csináltam, gondoltam legyen nagyobb (nálunk óriás hóvirágok nőnek, nem is láttam még máshol ilyeneket), hát elég fejnehéz lett, majd beleapplikálok valahogy egy drótot. És megcsinálom delicával is, ígérem!

Trillium - Forradalmak

Egyáltalán nem forradalmi a téma, csak az Újratöltve után az jön :-D A hármasszirom sorozat harmadik darabja, az ígért karácsonyi hangulatban. Arra gondoltam, csinálok még hármat, az adventi koszorú díszítéséhez, aztán majd felkerülnek a karácsonyfára.
És mielőtt végleg meguntok, ígérem, nem lesz szappanopera-hosszúságú trillium sorozatom - vagy lehet, hogy lesz, de gyártok közben mást is :-) (most is gyártok mást is, csak ajándékok, meglepetések, így majd csak sokára mutogathatók)

Trillium újratöltve

Nem hagy nyugodni ez a minta... Bemutatom a modellt ismét, kicsit szabadon értelmeztem, de azért talán ráismerni :-) Ritkán peyote-ozom kásával, de ez a virág szerintem jól viseli. És még nincs vége a hármasszirom-korszaknak, tervben van karkötő is, no és karácsonyi színekkel is vannak ötleteim. Folyt. köv.
Minta: még mindig Diane Fitzgerald.

És egy kis szolgálati közlemény, ismét van két új olvasóm, ez alkalomból köszöntöm Chinitát és Kerstint (Hallo Kerstin, wilkommen!), és persze köszönöm nektek kedves 45 régebbi olvasó, hogy be-benéztek, és mindenki másnak aki idetéved - olyan sok örömet jelent nekem, hogy vagytok. Meg sem érdemellek benneteket, de gyertek a jövőben is!

Hármasszirom

Talán ismertebb nevén trillium, ő Kanada Ontario államának szimbolikus virága - ezt a gugli súgta meg nekem. Felteszem a modellt is, összehasonlításként is, de főleg mert kedves, szép virág.

Minta: Trillium Flower, a Diane Fitzgerald's Shaped Beadwork - dimensional jewelry with peyote stitch c. könyvből, amelyet jó szívvel ajánlok minden peyote-kedvelőnek, haladóknak is sokat tud mondani a technikáról!

És mikor az is kigugliztam, hogy piros változata is létezik, be is indult az agyam így ünnepek előtt, úgyhogy folyt. köv. :-D

UI - A fűzőszál még benne van, egyrészt mert nem döntöttem el, mi lesz belőle, másrészt a hátsó háromszög lehet hogy bontódik, nem vagyok biztos, hogy a fehér csíkok tetszenek...

Nekem a postás is gyöngyöt hoz :-)

És nem csak ha interneten rendelek! Nemrég kinyílt Tímel bűvös szelencéje, és az én nevem dobta ki! Ezt a csudásan színes, vidám nyakbavalót kaptam. Hogy miért különösen kedves nekem? Hát mert jó ránézni, jó hordani, és végül: mert nem a random.org sorsolta ki a nevem, hanem Tímelnek az én kommentem tetszett a legjobban :-) Olyan jó játék volt, hogy feliratkoztam a megjegyzésekre, és állandóan visszajártam vihogni! Köszönöm Timi, boldog születésnapot még egyszer! Jövőre veletek ugyanott, remélem :-)


És még mindig Tímel, és még mindig gyöngy: csereberére ajánlotta ezt az édes-kedves-aranyos-csillogós harangvirágos nyakláncot és a hozzávaló karkötőt. Szarka-módra lacsaptam a cserére, és már az enyémek! És mert ugyebár cserebere, a berét most készítem Timinek, nemsokára postázom, majd mutatom. Efhariszto para poli, Tímel!




***photos courtesy of Tímel Manuafaktúra***

Колокольчик

...vagyis harangvirág - ismét Oroszországban jártam, és belezúgtam Jelena harangvirág-költeményébe. Gondoltam, első próbálkozásra csak szerényen, kicsiben :-) Gyakorlásnak jó volt, már készül (fejben legalábbis) más színben is.