Cimbilinda :O)

***Szívzsongásos romantika!***

Az úgy volt kérem, hogy februári szívmelengetésül nem csak a hóvirágaim nyíltak ki, de még Belinda blog- és igazi barátom szívét is sikerült megnyernem - a Bálint-napra készített szíveimmel! Kukkantsatok be hozzá, most, hogy a Banya téli álmot alszik, tobzódik a romantika :) Aztán látogassatok el Belinda Meska boltjába is - ez itt a reklám helye :))

Selyemcukor - pár csepp könny és csipetnyi könnyedség

Most picit átmegyek ünnepélyesbe és megköszönősbe. Szerintem mondtam már nektek, hogy a blogolás mennyi örömet adott az elmúlt évben. Éteri és harmadik típusú barátokra leltem, minden körbelátogatás alkalmával számtalan szebbnél szebb kézzel-szívvel készített gyönyörűséget látok, ötletet, ihletet gyűjtök, sokat nevetek, és néha bizony könnycseppek is elcseppennek. Családtag lettem sok-sok kézműves otthonban, megismertem blogbarátaim életének egy szeletét, örömeit, gondjait, bánatát. Mikor még nem blogoltam, úgy képzeltem, a netes közösségek személytelenek. Hogy én mekkorát tévedtem!

A kék mese-sorozatomra tőletek kapott visszajelzések késztettek arra, hogy mindezt kiírjam magamból - hogy jöttök, és a harmadik, negyedik fejezetnél még mindig itt vagytok, és sokadszorra is megírjátok, hogy tetszik amit itt találtok, nagyon-nagyon sokat jelent nekem: megörvendeztet, feltölt. Köszönöm, hogy jöttök, köszönöm, hogy időtöket érdemesnek tartjátok arra, hogy benézzetek hozzám.



Most itt ülök, és gondolkodom, megnyomjam-e a Bejegyzés közzététele gombot, nem kelt-e visszatetszést ömlengésem. Döntöttem, megnyomom :) mert bízom benne, érzitek, örömem és hálám őszinte. Ezt a sok örömet és hálát gyűjtöttem össze selyemcukor szívecskémbe, és küldöm nektek, szálljon vissza rátok mindaz a szép és jó, amit tőletek kapok.
(Igazán selyemcukor, találtam is illusztrációt a retronom.hu-n, mikor megláttam, visszateleportáltam gyerekkoromba, mennyit rontottam a fogaim ezekkel a csodaszínű izékkel :))

Szép estét nektek, és édes, színes álmokat!

U.I. - Nehogy azt higgyétek ám, hogy a sorozatnak vége, mert nem! Jön még mese, dosztig lesztek vele :)

Mézesszív :)

Mikor megláttam, saját szívembe zártam Mézesmama szívecskéjét. A minta navette kabosonra van megálmodva, az meg nincs itthon, no de nem véletlen kreatív hobbi a gyöngyözés - azzal főzünk, akarom mondani fűzünk, ami van :) A középen lévő piros izé felkutatása közben találtam egy bagettet, az is négylyukú, azzal is kipróbálom!



Mézesmama, köszönöm, hogy megosztottad velünk a mintát, köszönöm, hogy vagy, nagyon szeretek hozzád benézni, szájat tátani, jókat nevetni.

Szép vasárnap estét mindannyiunknak!

Bizsereg a szívem is... :)

Kedvem támadt szívügyekkel foglalkozni ismét! Nincs ugyan mitől olyan nagyon bizseregjen a szívem, de mamám szerint az a jó, ha néha még ok nélkül is bizsereg :)



Épp mint jómultkorában, most is egy dal hozta az ötletet, most is egy olyan, amit a csengőhangos szájtokon örökzöldként aposztrofálnának, és most is Budapest Bár, mégpedig ő: Engem a rumba döntöget romba. Imádom ezt a számot, a szövege olyan nagyon zizi, hogy az már fantasztikus! A klipet is szeretem, halálos, ahogy a harmonikás pasi stíröli az énekesnőt... egyszer még sóhajt is egyet, szerintem valami ilyesmit: "Hej, egyem a bizsergő derekad" :)



Azt még mindenképpen el kell mondjam, hogy a dalt apukám előadásában ismertem meg. Gyerekkoromban sokat jártuk az országot, és a Trabiban ugye el kellett ütni az időt, énekeltünk is. Papagájoltam apu után a szöveget, és azon kicsit sem akadtam fenn, hogy a szerelem iránt pokoli a gusztus, de hogy hogy jön a rumbához a hősi halál, az nem igazán fért a fejembe... ugyanis azt, hogy "ezen a rém szomorú alapon bukom el én az erény mezején" úgy értelmeztem, hogy szegény egy Erény nevű helyen csatázott, és elesett a harcmezőn :)

Szép estét, bizsergőset, rumbásat!

Minta: Türkiz - bronzos: Vyolina, Coeur net - Merci! Karamell - türkiz: Beadangel, thank you!