2011. november 16., szerda
Most piros-bronz mese XXX. fejezet - A kotorékfői mézeskalács-koszorú
No, barátaim, amit én a legutóbbi megyei hírmondásom óta kaptam a kotorékfői hobbitoktól, az bizony az enyém volt. Sas-fordultával özönlöttek a levelek a Megyéből: a legtöbb udvariasan ám határozottan rámutatott Megye-ismeretbéli hiányosságaimra, volt azonban néhány, amely szinte füstölt, úgy leteremtett a szerzője!
Ezúton a nagy Megye- és hobbitkedvelő nyilvánosság előtt megkövetem Kotorékfő lakosságának apraját-nagyját, hogy nem említettem meg őket, mint Keleti fertálybéli édesség-készítő nagyhatalmat, egyben elmesélem nektek, miként is volt az a mézeskalács-koszorúval.
Történt hogy Likasdi Mariska, Kotorékfő postamesterének nagyobbik leánya Suhatag törp-királyának, XL. Tulifulinnak lett udvari mézeskalács-készítője. A törpök tudvalevőleg igen édesszájúak, s kiváló cukrászaik vannak. Tulifulin király pedig, aki régtől jó barátságot ápol a hobbitokkal, mikor tavaly a Megyébe látogatott, kíséretével megállt pihenni a kotorékfői Piros Koszorú fogadónál. A fogadó arról a mézeskalácsról kapta nevét, melyet Likasdi kisasszony készített Hubának, a fogadósnak százkettedik születésnapjára. Azóta minden sátoros ünnepre friss mézeskalácsot visz Mariska a fogadóba, a díszhelyre. Éppen az új koszorú elhelyezésekor toppant be Tulifulin, s úgy elvarázsolta az édes illat és a különleges piros-arany mézeskalács-koszorú, hogy mindjárt meghívta Mariskát, tanítsa meg a suhatagiaknak e nyalánkság készítését. A törpök azóta is hobbitkenyérnek nevezik a mézeskalácsot, s nagyon kedvelik akár a puha változatot édességként, akár a tartós mézest, ajtódísznek.
Mariska mézeskalács-koszorúját hoztam el ma, árasszon ünnepváró illatot minden blog tájékán! Szép estét, mézeset-édeset :)
***
Mondtam én, hogy monomániás vagyok, rákattanok egy-egy mintára és nem bírom abbahagyni… Nekem jó így, és csak remélni tudom, hogy nem unjátok, mert lesz még Audrey-féle koszorú :D (Viszont fényképezni nem tudom jól a csillogós gyöngyöket… remélem elhiszitek, hogy élőben nagyon szép.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Adrikám ez így fotózva is káprázatos! Olyan igazi ünnepi hangulatom lett tőle miközben nézegetem. Köszi!
VálaszTörlés"Így fotózva" is nagyon szép Mariska mézeskalács koszorúja!Szegény Tulifulin,így szokott kezdődni:))))
VálaszTörlésCimbikem ez a mezeskalacs igy lefotozva is csodaszep ,hat meg eloben milyen lehet. Ugy imadom a meseidet hogy csak na. Annyira szepen irod le a mesedet,hogy szinte latom amint Tulifulin kiraly nyalja a szaja szelet es nagy pocakjat simogatja a mezeskalacs lattan :)
VálaszTörlésTunder vagy
Milyen lehet élőben, ha ilyen csodás fotón???:) Az már túlzás lenne! Aranyosak a mesék, nyomtasd ki és keress egy kiadót!... Megérdemelnéd!
VálaszTörlésMonománia, mesemánia... Szeretem a mániáidat! A koszorúidat meg megirigyeltem, készül az enyém is!
VálaszTörlésEgy igazán jó minta arról ismerszik fel, hogy erős késztetést érzek arra, hogy jó sokszor megfűzzem:-)Ráadásul nem csak a minta szuper, hanem a kivitelezés meg a körítés is:-)
VálaszTörlésTeljesen átjárt az ünnepi hangulat. Nagyon szép a mézeskalács koszorú, elhiszem, hogy Tulifulin király arabja lett a finomságnak.Ügyes vagy.
VálaszTörlésFenséges, valóban az ünnep hangulatát idézi! Nagyon tetszik! Gyönyörű színkombináció!
VálaszTörlésGyönyörűséges!!!!
VálaszTörlésSzépséges meleg színek, nagyon tetszik:)
VálaszTörlésAnnyira szépséges ez a koszorú!
VálaszTörlésLélegzet elállítóan szép!!! Imádom a "meséidet"!! :-))
VálaszTörlésMint a mese ,meseszép!
VálaszTörlésMond csak cukrásztanoncnak jöhetek a hobbitokhoz? Megkérdeznéd nekem Frodót?! :-)
VálaszTörlésA koszorúd lélegzet ellálítóan szép lett, elhiszem hogy nem tudod abbahagyni! :-)
Csodás:)
VálaszTörlésMár nekem is van 3db:) Hétvégén fotózom:)
Jaj de szép! :-)))
VálaszTörlésEz is nagyon tetszik! :D Gratulálok!
VálaszTörlés