Színes mese XXXII. fejezet - A Fürthordozó kincse

Nemrégiben az a megbecsülés ért, hogy – Emberországból elsőként – különleges engedéllyel beléphettem a kürtvári irattárba, s ott kedvemre beletekinthettem Glóin fia Gimli, Tünde-barát, Fürthordozó, a Csillogó Barlangok Ura emlékirataiba. Régóta fúrta oldalam a kíváncsiság, vajon miként őrizte Gimli legféltettebb kincsét, Galadriel három arany hajszálát. Mint Tolkien krónikás leírásából ismeretes, Gimli a törp a Gyűrűszövetség tagjaival együtt lépett Lórien aranyló földére. Igen keserű volt számára az út az Erdő úrnőjének városáig, mivel a tündék, akik régtől fogva bizalmatlanul tekintettek suhatagi szomszédaikra, csak bekötött szemmel voltak hajlandók őt az Úrnő elé vezetni. Ám mikor lekerült a kendő, s Gimli Galadriel szemébe nézett, ott megértést és szeretetet talált; mikor az Úrnő beszélt hozzá, a törp-ősök nyelvén vigasztalta őt. S mikor a búcsúzásra sor került, nem engedte el a törpöt ajándék nélkül, s azt adta neki ami legnagyobb kincse lett – három szálat aranyhajából, örök emlékéül találkozásuknak.

Sajna, Gimli uram egy szóval el nem árulta, hová is rejtette kincsét, melyet többre tartott aranyánál, ezüstjénél, a Csillogó Barlangok minden kincsénél. Lógó orral távoztam az irattárból, s úgy határoztam, hazafelé kitérőt teszek a Barlangokba, melyek Gimli tulajdonában voltak a Király visszatértétől egészen addig, míg Gimli barátjával, Zöldlombfi Legolasszal át nem kelt a Tengeren Halhatatlanföldre, hogy ott csatlakozzon a Gyűrűhordozókhoz. Barátaim, el ne áruljátok a talpasiaknak, de az előző krónikámban bemutatott barlangjuk kicsi egérlyuk a Csillogó Barlangokhoz képest! Egy öreg, nagyszakállú törpöt kértem meg, vezetne körbe. Mindent megmutatott, sokat beszélgettünk, ám amikor Gimli kincséről kérdeztem, csak somolygott a szakállába. Megálltunk egy kicsiny emelvény előtt, amelyen a Barlangok teléreiből bányászott ásványokból faragott koszorú volt: készítője kőben örökítette meg a törpök kedvelt édességét, a marcipánkoszorút. Hosszasan csodáltam a míves alkotást, egyszercsak észrevettem egy vékony, csillogó szálat, két díszítő elem között… Hát így derült ki, mibe fonta Gimli uram Galadriel három arany hajszálát!



A Csillogó Barlangok koszorúját hoztam el nektek ma, ha tüzetesen nézitek, előbb-utóbb megtaláljátok a kikandikáló aranyhajszálat. Szép estét, álmodjatok a föld csillogó kincseiről, melyeket ékszerbe fűzhettek :)

***

Egész gyűjteményem lesz már Audrey fánkjából, örök hálám a mintáért! Illetve nem is lesz akkora a gyűjteményem, mert az előző, lila medál és ez a mostani is valakihez kerül majd... nemsokára elárulom, hogy :)

Az aranyhajszálat igazándiból lehet keresni, kilógó damil formájában! Nézegettem a fotót, hát nem megláttam a rondát?! Most fűzhetem újra :( Viszont a mese ötletét adta :)

A téli vakus fotózás nagyon nem megy nekem, ezer köszönet Ewának, aki kihozta nekem a képekből a lehető legtöbbet (ne akarjátok látni az eredeti fotókat...)