Édesanyám, virágosat álmodtam...

... türkiz szirmú virág voltam álmomban :) Az elmúlt egy-két hétben bárhányszor leülök fűzni, mindig virág kerekedik belőle. Biztosan a nyár teszi - bár az utóbbi napok nem annyira emlékeztettek nyárra. Mea culpa... az esőcsinálás túl jól sikerült :) Mindjárt végére érek a türkiz-kék-zöld gyöngykupacomnak, beszerzés következik. Ígérem, jó kis napocska-előcsalogató színeket választok!

Valamikor réges-rég, szerintem konkrétan a múlt században, hirtelen felindulásból vettem egy gyöngysort, sajnos már rég elfeledtem, milyen golyók ezek. Mivel életemben nem viseltem semmi ilyesmit, lövésem sem volt, mit kezdjek vele. Évekkel később, mikor eljutottam odáig, hogy a gyöngyfűzés több is lehet, mint made in hüm-hüm kásákból egérkéket, kis karkötőket készíteni, megtaláltam a gyöngysort. Akkoriban kezdődött a befoglalásos korszakom, fűztem is néhány karkötőt a szétvágott gyöngysor felhasználásával. A héten, takarítás közben, véletlenül kiborítottam egy régi dobozom. Miután megnyugtattam a szomszédokat, hogy nincs a baltás gyilkos a házban, nem kell megijedni ha olykor sikítok, és kiszedtem a kutya szájából egy fiola gyöngyöt (szerencsére nem a tűpárnát találta meg!), porrongyot-porszívót félredobtam, nekiálltam turizni. Megtaláltam a régi gyöngysor maradványát, a szép tejeskávé golyókat, és elkezdtem fűzni. Íme az eredmény.



A Zinnia medált köszönöm Pencio-nak, merci! és Orsinak, akitől az ihletet kaptam, és aki el is küldte a mintát (nem fizetős, csak az Ile Aux Perles honlapja, ahonnan le lehetne tölteni, sajnos összeomlott). Köszönöm a segítséget, Orsi!



A második virág Timi Harry medáljának nagytestvére. Kicsit túl szorosak lettek a szirmok, a Zinnián pedig a sziromcsúcsokban elfért volna még egy gyöngy, de így is szeretem őket :)

Szép hétvégét!