2011. november 27., vasárnap

Türkiz mese XXXIII. fejezet - Díriel mézespárnája



Ha rendszeres olvasója vagy krónikáimnak, megszokhattad immár kedves barátom, hogy szombat szép napján mindig találsz valami újdonságot, friss hírt Középföldéről. E szombaton bizony elmaradt a hírmondás, de még a mai is csupán jó szerencsémnek és Dírielnek köszönhető!



Legutóbbi utam a Csillogó Barlangokhoz majdhogynem rossz véget ért. A huzatos földalatti csarnokokban úgy meghűltem, hogy tán haza sem értem volna, ha Széllelfútt, a sasok nagyja, hátára nem vesz. Igen kutyául éreztem magam, levegőt is csak nehezen kaptam, s a fülem is zúgott. Így eshetett meg, hogy reggel arra lettem figyelmes, hogy egy megyei postás-sas landol a szobám kellős közepén! Szegény csapkodta az ablakot a szárnyával, kopogott karmával, de a fránya fülzúgástól nem hallottam, kénytelen volt hát a kéménykürtőn leszállni. Egy kicsiny csomagot hozott, melyet kibontva díszesen hímzett, gyöngyökkel vert párnácskát pillantottam meg. Édes méz-illat áradt szét a szobában, s mintha a levegőt is könnyebben szedtem volna, hirtelen jobban éreztem magam. Mikor a párnácska mellé csomagolt levélen megláttam az aláírást, már tudtam is, mitől. Díriel, a Borbuggyan északi partján élő tünde-leány küldött nekem míruvor-port! A míruvor édes, színtelen szíverősítő, s a Föld Királynőjének kertjében termett virágok porából készül. A leírt útmutatás szerint a párnácska négy rekeszét kibontottam, a porokat összekevertem egy pohárba, rámondtam az igét, s a pohár megtelt édesen illatozó, hűvös míruvorral. Egy korty, s fülzúgásom elmúlt, a lélegzés könnyebbedett, a főfájást mintha elfújták volna!



Így történt, hogy bár nem terveztem, mégiscsak mesélhetek ma, s bár a titkos receptet megosztanom nem szabad, az éteren át küldök nektek egy fuvallatnyi mézbor-illatot, s megmutatom Díriel párnácskáját. Szép estét, édeset-mézeset!

***

Minta: Vezsuzsi Ulrik bogyója, illetve a fele :) "Rendes" szokásom szerint megfűztem az elejét, aztán kezdtem el keresgetni golyókat hozzá, hát ezeket a gigákat találtam... És oly nagy lett így félben, hogy el nem tudtam volna képzelni, mit csinálok az egésszel, akkora lett volna :) Szóval így maradt, illetve fűztem a gigagolyók köré egy kis díszítést, és medál lett a lelkem. Köszönöm a mintát Zsuzsi, egyszer meglesz egészen is :)

14 megjegyzés:

  1. Nagyon szép lett így is! Örülök, hogy már jobban vagy!

    VálaszTörlés
  2. Gyönyörű a medál is és a fotók is. Köszi az aranyos mesét, gyógyulj meg minél előbb!!! Puszi!

    VálaszTörlés
  3. gratulálok nagyon jo lett ez igy nagy bogyosan,olyannyira jo hogy kedvem tamadt egy ugyan ilyet kesziteni,,ha lenne hozza mintam...

    VálaszTörlés
  4. De orulok neki hogy Diriel poratol jobban vagy :)Kivanom hogy minnel elobb teljesen gyogyuljal meg.
    Nagyon szep a kis parnacska

    VálaszTörlés
  5. Remélem jobban vagy, mert én ettől a gyönyörűségtől...no és a mesédtől teljesen felüdültem...sajnos nálam sem stimm valami!

    VálaszTörlés
  6. Nagyon szuperül néz ki nekem ezen a négy bronz teklán nagyon tetszik a tűrkíz !!!
    Varázslatosan ügyes vagy !!!!

    VálaszTörlés
  7. Csodás ez a türkiz ékszer is. Gratulálok! Van még türkiz gyöngy a tarsolyodban???? :-)))))

    VálaszTörlés
  8. Mesés!!! Ezzel a színnel és a mintakombinációiddal nem tudok betelni.

    VálaszTörlés
  9. Édes-mézes párnameséd varázsporát hullatta rám, és kellemesen ellazított, elvarázsolt. Közben tündéri félbogyód nézve úgy gondolom, hogy az élet szép, örüljünk minden napjának!
    Szóval csodák így együtt! Megint köszönöm Cimbike!!

    VálaszTörlés
  10. Remélem hogy már teljesen jól vagy a varázsportól!
    Azért hihetetlen vagy, hogy még egy betegség is képes megihletni téged :-). A mézespárnádtól pedig teljesen elolvadtam :-))).

    VálaszTörlés
  11. Én már szóhoz sem jutok, úgy a keblemre ölelnélek, mindig megörvendeztetsz és elgondolkoztatsz, mennyi fantázia és kreativitás van benned, az élet profán dolgai is ihletölég hatnak rád...Ha volna hét mérföldes csizmám most ott teremnék nálad. Köszönöm a mesét.

    VálaszTörlés